Gluténérzékenység

A gluténhez kapcsolt betegség a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése, amelyet bizonyos gabonafélékben található növényi fehérje, a glutén vált ki az erre érzékeny embereknél. A cöliákia (gluténszenzitív enteropathia) hosszú időn át lappanghat, kései felismerése súlyos felszívódási zavarokhoz és tápanyaghiányhoz vezethet. A gluténnal összefüggő betegségek mindegyike meglehetősen összetett, egész szervezetet érintő problémák. A tünetek rendkívül változatosak lehetnek, és bármely életkorban jelentkezhetnek.

A cöliákia (gluténszenzitív enteropathia) egy örökletes, genetikailag meghatározott autoimmun betegség. A táplálkozással bevitt glutént (a búzában, rozsban, árpában található fehérje) nem tudja feldolgozni a szervezet, s bonyolult kölcsönhatásba lép a vékonybél nyálkahártyájával, valamint az immunrendszerrel, melynek következtében ellenanyag-termelődés indul meg a saját szövetek ellen. A vékonybél nyálkahártyája ellen irányuló immunfolyamat következtében pusztulni kezdenek a felszíni sejtek (az ún. bélbolyhok), ezáltal csökken a tápanyagok, a vitaminok és ásványi anyagok felszívódása, és felszívódási zavar alakul ki.

A búzaallergia – vagy másik nevén gabonaallergia – esetében a tüneteket a búza fehérjeire (amiláz és tripszin inhibitorok) adott kóros immunválasz okozza.

Létezik olyan gluténérzékenység, amely nem búzaallergia, illetve a cöliákiától is különbözik. Ez a nem-cöliákiás gluténérzékenység (Non-Celiac Gluten Sensitivity, NCGS), mely nehezebben diagnosztizálható, azonban enyhébb tüneteket okoz, mint autoimmun cöliákia.

A gluténérzékenység tünetei:

– (hosszú ideig tartó) hasmenés, haspuffadás, zsírfényű széklet
– étvágytalanság, fogyás (gyermekeknél fejlődésben való elmaradás)
– tejcukorérzékenység (laktózintolerancia)
– fogzománc hibák, korai fogromlás, rendszeresen visszatérő afták a szájban

Nem emésztőrendszert érintő tünetek (főként a vitaminok, ásványi anyagok nem megfelelő felszívódása miatt):

– vashiány, vérszegénység
– fáradékonyság, (migrénes) fejfájás
– súlyproblémák
– hajhullás, körömtöredezés
– izomfájdalom, izomgyengeség
– csontritkulás, csontdeformitások
– menstruációs problémák
– pikkelysömör (psoriasis), bőrtünetek (hámló és erősen viszkető kiütés a váll, ülep, fejbőr, térd, könyök területén)
– Duhring-betegség (csalánkiütésre hasonlító hólyagok a bőrön)
– egyéb autoimmun betegségek (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-betegség, ízületi betegség)

Cöliákia gyanúja esetén vérvizsgálatot kell végezni. A vérből a gluténérzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki, így a kórelőzmény megismerésén túl laborvizsgálat igazolhatja a betegséget. Amennyiben a cöliákiás gluténérzékenység létét pozitív laboreredmény igazolja, javasolt a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele és szövettani vizsgálata.

Búzaallergia esetén a betegség igazolására megfelelő a laboratóriumi vérteszt. Amennyiben a búzaallergia és a cöliákia is kizárható, de a tünetek nem múlnak, továbbá más betegség nem állhat a hátterében, érdemes nem-cöliákiás gluténérzékenységre gyanakodni. Az elmúlt évek orvosi szakirodalma igazolja a gluténérzékenység létét, azonban még nem felderített, mi okozza pontosan, így a gluténérzékenység igazolására gyakran a kizárásos diéta nyújt lehetőséget.

Fontos, hogy ezeket a vizsgálatokat elvégezzék, mert a tünetek hátterében több kórkép is állhat. A különböző betegségek eltérő diétát és terápiát igényelnek. Nem ajánlott az orvosi konzultáció és vizsgálatok előtt önállóan diétába kezdeni, mivel az öndiagnosztika nem csak a téves kezeléshez vezet, de a glutén kizárásával a szervezetben annyira lecsökken a ellenanyag, hogy a vizsgálatokkal nem mutatható majd ki az esetleges érzékenység. A vizsgálat eredménye ezekben az esetben álnegatív lesz.

A gluténérzékenységre jelenleg gyógymód nem létezik, azonban megfelelően összeállított diétával nagyon jól karban tartható. Amennyiben a táplálék nem tartalmaz glutént, úgy a szervezet önpusztító folyamata leáll. Ezért a gluténérzékenység gluténmentes diétával jól kezelhető, a megfelelő étrend követése mellett a szervezet képes regenerálódni. A gluténmentes diéta egész életre szól, kis mennyiségű, de rendszeres gluténfogyasztás is nagyon káros. Gluténérzékenység esetén a következő gabonafélék nem fogyaszthatók: búza, rozs, árpa, durumbúza, tönkölybúza, kamut búza, tritikale. Emellett a felsoroltakból készült, illetve azokat alapanyagként vagy adalékanyagként tartalmazó ételek, élelmiszerek fogyasztása is kerülendő. A zabfogyasztás örök kérdés a cöliákiában szenvedőknél, mivel „károsító” fehérje nem található benne, de gondot jelent a zab gluténnal való szennyeződése betakarítás, szállítás, csomagolás során, ezért a fogyasztása mindig egyéni elbírálás alá esik.

Forrás: allergiakozpont.hu