1. Hatékonyabb tápanyagbevitel

A növényeket nyersen, eredeti állapotukban a legjobb fogyasztani, mert így tartják meg leginkább a bennük tárolt tápanyagokat: vitaminokat, nyomelemeket, ásványi anyagokat, enzimeket és még sok olyan egymást kiegészítő, teljes egységet képviselő tápanyagot. Az enzimek 40-42 fokon, a vitaminok is hőkezelésre – pl. C vitamin 60°C fok felett – lebomlanak, és ezek hiányában a különböző tápanyagok vagy nem is hasznosulnak, vagy a szervezetnek a saját tartalékaiból kell a szükséges enzimeket előállítania (ami például a hasnyálmirigy természetellenes túlterheléséhez vezet).

2. Magas napenergia-tartalom

A növények zöld festékanyaguk segítségével közvetlenül képesek felvenni a Nap energiáját a napfényből. (Éppen ezért „Nap-konzerveknek” is hívják őket.) Ezt jelzi erős ún. biofoton-sugárzásuk is. A táplálékok közül a friss, érett, nyers gyümölcsök, dió- és zöldségfélék, bogyók, levelek, szárak, gyökerek és magvak bocsátják ki a legerősebb biofoton-sugárzást. Az eltárolt napenergia leginkább sértetlen, természetes formájában vehető fel belőlük. A zöld levelekből készített zöldturmix maga a folyékony napenergia.

3. Könnyebb emésztés, jobb vitalitás

Az enzimek jó emésztést és anyagcserét biztosítanak. Lehetővé teszik a tápanyagok (vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok, fehérjék, szénhidrátok, zsírok és olajok) szervezetbe kapcsolását. Hőkezelés hatására azonban (kb. 40-42 fok felett) lebomlanak, és ezek hiányában a különböző tápanyagok vagy nem is hasznosulnak, vagy a szervezetnek a saját tartalékaiból kell a szükséges enzimeket előállítania (ami például a hasnyálmirigy természetellenes túlterheléséhez vezet).

4. Folyadékpótlás

Az élő ételekkel bőséges mennyiségű vizet juttathatunk a szervezetbe. A megfelelően hidratált test reflexei, érzékelése nem tompul le, az agy nem hagy ki, reakciói nem lassulnak le, a bőr és a száj nem szárad ki, nem lesz székrekedés, stb.

5. Immunrendszer erősítés

A megfelelően táplált szervezet kevesebbszer betegszik meg és nem kell számolnia az emésztési leukocitózissal sem, a tényleges kórokozók felkutatásával és likvidálásával foglalkozhat, nem pedig az emésztetlen tápanyagokkal.

6. Rostbőség

Az élelmi rostok javítják a bélműködést. Az egészséges bél és bélflóra erős immunrendszert is jelent.

7. Organikus sótartalom

A növényi táplálék szerves (organikus) sókat tartalmaz, amelyet az emberi szervezet képes feldolgozni és beépíteni. A szervetlen sók (pl. tengeri só) ezzel szemben lerakódnak a szervezetben, és jelentős mennyiségű vizet kötnek meg (1g konyhasó pl. 120g vizet), melyek számos betegség forrásai. Tiszta növényi étrendre térve a szervetlen sók és az általuk megkötött víz kiürül a szervezetből; javul az anyagcsere, normalizálódik a vérnyomás. A szerves sók, melyek utánpótlása a növényi táplálékkal biztosított, az enzimek által a szervezetbe épülve maradnak.

8. Optimálisabb fehérjebevitel

Vegyes étrend mellett az optimális fehérjemennyiség többszöröse kerülhet be a szervezetbe. A többletfehérje a belekben rothadáson megy keresztül, ennek méreganyagai a vastagbélből felszívódva elárasztják a szervezetet (önmérgezés). Ez számos betegség okozója. A helyesen összeállított növényi étrend megfelelő mennyiségű fehérjét biztosít a szervezet számára, amely aminosav-összetételét tekintve is optimális – a fehérjeanyagcsere-zavarok tehát kiküszöbölhetők.

9. Fitotápanyagok, melyek gyulladásgátló hatásúak

A természetes étrend számos eleme (főként a gyümölcsök, a citrusfélék és a hagyma, az A és C vitamin) gyulladásgátló hatású. A vegyes táplálkozás ezzel ellentétben fokozhatja a gyulladásokat.

10. Fitotápanyagok, melyek természetes antibiotikus hatásúak

Minden magasabb rendű növényben (főleg a fűszernövényekben és a hagymafélékben) kisebb-nagyobb mennyiségben baktérium- és vírusölő anyagok is találhatók, melyek nyers fogyasztás esetén érvényesülnek, melyek már a csípős növényi hajtásokban is érvényesülnek. Hatásukra gyorsabbá válik a véralvadás, nő a hajszálérfalak ellenállása, megemelkedik a T-limfociták száma, így fokozódik az immunitás. A vegyes táplálkozás ezt csökkenti.

11. Megfelelő zsír- és koleszterintartalom

A növényi táplálékban túlnyomórészt telítetlen zsírsavak találhatók, melyek segítik az érvédő koleszterin képződését. Ez kedvező hatású az érrendszerre, szívműködésre és a vérkeringésre; a vérrög-képződés (trombózis, embólia) ellen hat, és gátolja az infarktust. Az állati eredetű táplálék ezzel szemben nagy mennyiségben tartalmaz telített zsírsavakat, melyek fogyasztása az érkárosító hatású koleszterin növekedéséhez vezet.

12. Antikarcinogén hatás

A nyers növényi étrend gátolja a rákos elváltozások kialakulását (főként a szőlő, a citrus- és a hagymafélék). Ezzel szemben a húsos, vegyes étrend és anyagcseretermékei a rákos betegségek fő okozói.

+1. Lúgosító hatás

A szervezetben végbemenő kémiai folyamatok nagy része lúgos közeget igényel, a lúgos közeg biztosítja ugyanis az egészséges sejtélet számára kívánatos feltételeket. A növényi étrend lúgosító hatású a szervezetre nézve, míg a vegyes étrend savasító hatással jár. Mivel sok baktérium csak savas közegben képes szaporodni, így a savas közeg a különböző kórokozók elszaporodásának melegágya is.

Keresd az új, NaTuri termékeinket Móron a Életvitál Egészségboltunkban! 

 

 

 

 

 

 

(forrás:naturi.hu)